• Megjelenítés

virág barnabás

Magyar infláció: csak nyugalom, üzeni az MNB

A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.

Fogadkozik az MNB: esze ágában sincs alapkamatot csökkenteni

Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Tagadja az MNB, hogy újabb kamatvágásra készülne

Az alapkamat módosítása jelenleg nincs az opciók között - mondta a Bloombergnek Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Kedden a jegybank monetáris tanácsának ülése után több elemző is úgy értékelte a közleményt, hogy ismét megnyithatják a lazítás felé az utat.

MNB: új mentalitás kell a sikerhez

Sok országban nem sikerült megoldani a válságot, sőt, általában társadalmi, geopolitikai területekre terjedt ki a feszültség - mondta előadásában Virág Barnabás a közgazdász vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint tartósan alacsony kamatkörnyezetre kell felkészülni a világban, és meg kell találni az optimális összhangot a gazdaságpolitikában. A költségvetési politika aktívabb szerepvállalása szükséges.

Virág: arányos lesz az MNB irányadó eszközének korlátozása (2.)

A szeptemberi kamatdöntő ülésen határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa arról, hogy milyen arányban mérsékli az irányadó, 3 hónapos betétéhez való hozzáférést, de ez a korlátozás arányos lesz a pénzügyi szereplők között - ismételte meg a már korában is jelzett MNB-s arányossági tervet a jegybank egyik vezető szakértője ma a Reutersnek adott interjúban. A monetáris politikáért felelős igazgató azt is jelezte, hogy csak azt követően döntenek majd a budapesti bankközi kamatláb rendszerének (BUBOR) esetleges átalakításáról, miután már látják az irányadó eszköz mennyiségi korlátozására adott piaci reakciókat.

Van, aki még hisz a 3% körüli magyar növekedésben

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaság éves növekedése a gyenge első negyedévet követően a második negyedévben 1,5-2%-ra gyorsulhat, majd az év hátralevő részében tovább élénkülhet - számolt be a Reuters. A legnagyobb húzóerő a lakossági fogyasztás és a lakáspiac lehet.

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

Az MNB válaszol: Surányi György 9 tévedése

Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.

Stabilan alacsony kamatokkal az inflációs cél eléréséért

A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.

Nem ismétlődhet meg a devizahiteles szégyen - 8 intézkedés az MNB-től

Közzétette makroprudenciális stratégiáját ma az MNB. Ennek az a lényege, hogy meghatározza, milyen politikával és konkrét intézkedésekkel mérsékli a jegybank a magyar pénzügyi rendszer nagy részét érintő, túlzott mértékű kockázatokat. A jegybank sajtótájékoztatóján kiderült: az MNB gondolkodik a nem teljesítő lakossági hitelek problémájának kezelésén, de egyelőre az előkészítési fázisban járnak.

Pleschinger: nem akarjuk gyengíteni a forintot (2.)

Nincs árfolyamcélja a jegybanknak és nem tervezi gyengíteni a forintot - többek között ezt hangsúlyozta a Reutersnek ma adott interjúban Pleschinger Gyula. A Monetáris Tanács tagja ezzel részben azt az üzenetet is igyekezhetett tompítani, amelyet tegnap Virág Barnabás, a jegybanki stáb vezetője fogalmazott meg.

Erős üzenetet küldött az MNB a forintról

A decemberi ülésen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa "finomhangolhatja" monetáris politikai eszköztárát - mondta Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője szerdán a Reuters kérdésére. A szakember szerint a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások mozgásteret biztosítanak a további lazításra.

A történelem tanulságai - válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat

Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.

Árfolyam és infláció - egy változóban lévő kapcsolat

Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.

A magas eladósodottság az egyik legnagyobb veszély a világra

Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló krízis globális válsággá szélesedett. A válság kitörését követően a válságkezelést támogató eszközök kialakítása mellett, a gazdasági szakemberek körében élénk vita zajlott a válságot követő kilábalási periódus várható alakjáról. A különböző szcenáriók alapján V, W, U, L alakú pályák egyaránt elképzelhetőek voltak. Az eltérő növekedési várakozások ellenére azonban abban konszenzus mutatkozott, hogy a helyreállítási periódusban a válsághoz vezető, a globális gazdaság sérülékenységét meghatározó folyamatokban korrekció szükséges. Makrogazdasági szempontból a túlzott mértékű eladósodás csökkentése és a globális egyensúlytalanságok kiigazítása kapott kiemelt figyelmet. Az ún. "deleveraging" kifejezés szinte minden nyelvben általánosan használt és azonos jelentéssel bíró fogalommá vált. De vajon hol áll a világ a globális válságot meghatározó folyamatok kezelésében? Megszűntek a korábban a világot válságba sodró jelenségek, vagy változatlanul akut kockázatot jelentenek? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója alábbi írásában a jegybank 2014. évi Növekedési Jelentésének megállapításait felhasználva ezekre kíván röviden választ adni.

Öt év múlva sínen lehet a lakosság

Lehetséges-e növekedés hitelezés nélkül? - ezt a kérdést tette fel a közgazdasági vándorgyűlés második napján Virág Barnabás. Az MNB közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója azt mondja, igen, ám a "creditless recovery" lassabb nehézkesebb kilábalást ígér. Mi is ebben vagyunk, de már látjuk a fényt az alagút végén.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility